(Demi mondja...)
Britany nemsokára átjön. Megpróbálom meggyőzni, hátha eljönne a bálra.
- Szia. - köszönt.
- Szia. - mondtam. - mizu?
- Höhh... Mi legyen? Hisz mindent tudsz... - mondta.
Felmentünk a szobámba. Győzködtem egy ideig, de úgy döntöttem, majd később is megpróbálom.
Sokat hülyéskedtünk. Most legalább valahogy sikerült elterelnem a figyelmét.
Adam (a bátyám) is sokszor bejött, és hülyéskedtünk. Adam mindenkit meg tudott nevettetni. Nem csak kívül de bellűl is tiszta Joe bácsi volt...Adam még egy képet is készített rólunk... Nagyon jó lett.
Egész nap Szandi néniékkel lógtam. Eléggé unalmas volt. Csodáltam is, mivel anya mindig azt mondta, hogy Szandival soha nem volt unalmas az élete... Most viszont... Húú... Látszik, hogy az emberek eléggé öregszenek... :$
Ez nem sértés. De most komolyan... Nem tudott másról beszélni, csak a főzésről. Nem férjhez megyek, csak elutazok velük...
Már annyira untam magam, hogy ezt mondtam:
- Nekem készülődnöm kéne az esti bálra... - nyögtem ki, mivel nem akartam azt mondani, hogy "hé haggyál már az uncsi szöveggeddel, mert rohadtul kész vagyok tőle".
Először is azért, mert bírtam. Másodszor, anyám barátnője. Harmadszor, illedelmes gyereknek neveltek.
- Óhh értem én. - mondta. Nagyon megörültem, hogy megszabadulok tőle. Felkaptam a táskám, és elindultam az ajtó fele.
- Köszönök mindent. - mondtam mikor kinyitottam az ajtót.
- Várj csak! - szólt vissza.
- Igen? - kérdem, de az ajtót nem csuktam be.
- Segítek felöltözni! - mondta.
Rögtön eltűnt a mosoly a képemről...
(Demi mondja...)
17:00...
Végre sikerült meggyőzni Britenyt. Adam és Victoria is elkészültek. Ők már elindultak. Paul rég ott volt, mivel ő ilyen diákelnök vagy miaz, és az ő felelőssége ez az egész buli.
- Gyerekek... Ez a nő... Húúúhh... Bírom, de ha egyszer leállsz vele csevegni... Be nem áll a szája... Pszihopata féle... - mondta Dóri. Ő is kész volt. Mi csak nevettünk rajta.
- Tényleg. Ti kivel mentek? - kérdi.
- Én Demivel meg a kísérőjével. Ki is az? - kérdi Briteny.
Ennél leakadtam... Tiszta piros lettem, és holt komoly... Eszembe jutott, hogy a gyerekének az apja Krisz, én pedig vele megyek... És most szakítottak... Nekem meg tetszik...
- Hát... - dadogtam...
(Id. Cynthi mondja...)
- Te figyelj! Mitől változtál meg ennyire? - kérdeztem Szandit a nappaliban ülve.
- Én? Én azttánnem. Max azér hiszed ezt, mert azt mutatom, hogy ilyen lettem. De kamu minden. - mondja azzal a hülye fejével amit szokott vágni, vicces, de komoly.
- De miért mutatod ezt csaje? - kérdem.
- Na szerinted? - kérdi. - Eléggé öreg vagyok... Nem?
- Hát... IGEN! -mondtam.
- Na kösz szépen. Tényleg... Dalmával mi lehet? - kérdi.
- Nemtudom. Múltkor láttam valamit, de nem tudom mi a helyzet. - mondtam.
- Flees. - Szandi. - Derítsük ki!
- Hogy? Hol? Mikor? - kérdeztem nevetve. "Fless...". Ez a nő tényleg nem változott.
- Hát. Hogy? Simánn... Hol? Mittudomén... Van internet! Mikor? Nekem a most is jó! - mondta.
- Végülis milyenk a ház. Meg lehet oldani. - mondtam.
(Demi mondja...)
- Szóval? Kivel megyünk? - kérdi ugyanolyan mosollyal az arcán Briteny.
- Figyelj. Most Krisszel mi van? - kérdezem, hogy valamit kiderítsek.
- Őszintén? Szívesen megölném... - mondta, de most is mosolygott.
- Hát ma lesz rá lehetőséged... - pirultam bele, de nem tudom miért.
- Hogyhogy? - kérdi, de már nem mosolygott.
- Vele megyünk... - mondtam...
Demi és Britany:
Adam készítette kép: