Összes oldalmegjelenítés

2010. november 19., péntek

59. rész Szomorú dolgok...

Június 20. Délelőtt 11 óra.

(Demetria mondja)
Eljött a sulibál. Na... Nem nagyon szeretek kiöltözni, de ha kell (állítólag) nagyon csinos tudok lenni. Apám mindig le is csesz.
"Kislányom! Hogy lehetsz ilyen hülye? Nem látod milyen jól állnak neked ezek a ruhák?". Ezt valamilyen módon mindig a fejemhez vágja valaki.
13:30-ig suli volt. És 6-kor kezdődött. Hiába volt már nyári szünet, ma be kellett jönni egy újmond "Jó nyarat mindenkinek" napra... Na az ilyen napok... Mind uncsi... De mivel persze Dóri és Paul bejöttek, így nekem és Adamnak is KÖTELEZŐ lett... -.-". Kész...
Nagyot bambultam. Arra eszméltem fel, hogy a folyosón állok, és valaki megbök hátulról.
- Jesszus! - ordítottam.
- Nyugi van csajszi. csak én vagyok. - mondta a legjobb barátnőm Britany.
Britany nagyon hasonlított Taylor Swiftre, mivel a lánya. Szinte hasonmások.
- Nagyon megijesztettél. - mondtam.
- Ohh... sajnáljalak? - kérdezte.
- ömmm... Hadd gondolkozzak... IGEN! - nevettünk.- Na kivel jössz ma? - kérdeztem.
- Nem jövök. - mondta, miközben letörtnek tűnt.
- Tessék? Miért? - kérdeztem, és én is eléggé letörtem... Nélküle minden... Unalmas...
- Mert... Nemtudom... Anya nem akar elengedni. - mondta miközben leültünk az udvaron egy padra.
- Jajj már ezek a szülők... -.-". Anyám is mesélt, hogy amikor ő volt ilyen fiatal, akkor az osztályából mindenki ment mindenhova, kivéve őt meg a legjobb barátnőjét, Dalmát. Szandi néni is állítólag össze vissza mászkált, és minden héten 8 pasija volt... Kivéve mikor nem... - nevettem el az utolsó mondaton magamat. (Itt ő is nevetett :) )
- Na igen... De az enyém másért nem akar... - fakadt sírva.
- Na mesélj. - mondtam. Ekkor becsöngetnek.
- Majd... Máskor... - mondta. Felpattant, letörölte a könnyit és elviharzott.
- Dik ezzel meg mivan...? - kérdeztem a nagy semmitől halkan.

12:00 Óra.
Kint ültem szünetben a padon, és azt lestem, hogy hol lehet Britany.
De sehol nem láttam. Ekkor a tanárom odajött és ezt mondta:
- Britanyt keresed? - kérdezte Mrs. Comedy. Egy 25 év körüli, csinos tanárnő.
- Igen őt. - Mondtam. - Nem látta?
- De igen... Nem érezte jól magát, és hazaküldtem. -  válaszolta.
- Óhh így értem... Köszönöm... Ma annyira furcsa volt. Nem tudja mi van vele? - én.
- De... Tudom... És... Most legyél mellette... - mondta gyászos képet vágva. Ezzel megrémisztett.
- Miért? Mi történt? És hogy, ha el se mondja? - törtem ki.
- Nos. Több dolog is történt vele.
   Az első: Szakított a fiújával.
   A második: Kiderült, hogy terhes.
   A harmadik: Meghalt az apukája. - mondta a tanár.
- Tessék? - nem értettem...

Már otthon...
13:45-kor hazaértem, és az volt az első, hogy felmenjek MSN-re. Tudtam, hogy Britany ott lesz.
Bejelentkeztem.
Demi üzenete:
Szia. Miújság? Hallom leléptél. Mázlista... xD
Brit üzenete:
Szia. Semmi. Ott? Hát jaja... Nem volt kedvem maradni. Történt valami érdekes? Már ha lehet olyan...? :D
Demi üzenete: 
Höhh... Nem igzán :D max én unatkoztam...  De... Tudok mindent! Mrs. Comedy elmondta. Ki az a fiú? Nem is hallottam. Az apád miatt részvétem... És ki az apa? :O :|
 Brit üzenete:
... Ne bízz senkiben! A fiú titok... Ugyanaz mint az apa. És köszi.
Demi üzenete:
És megtartod? :O
Brit üzenete:
nemtom... Szerinted? :'(
Demi üzenete:
Ömm... Én megtartanám.. xD
Brit üzenete:
:)
Demi üzenete:
Ugye tudod hogy rám számíthatsz! Ki az apa? TUDNI AKAROM!!!
Brit üzenete:
Joe bácsikád fia... Krisz...

Itt eléggé leblokkoltam... Elköszöntünk, kijelentkeztem. És nemtudtam felfogni, hogy a legjobb barátnőm, azzal jár, akivel totál bele vagyok esve. Azaz csak jártak... Na így nincs kedvem egy bálhoz sem....

Demi és Britany:



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése