51.rész

            

  
(Szandy mondja)
Ricsi az ágyon feküdt, és a plafont nézte. Teljesen kiakadt.
- Te jól vagy magadnak? - kérdeztem. Bár nem is értettem, hogy mit kérdeztem. - Vagyis jól vagy?
- Nem! Ahogy te sem! - mondta.
- Oké! Mit csinálunk akkor? - kérdeztem.
Felpattant, megfogta a kezem. Elindultunk az ajtó fele majd ezt mondta:
- Most azonnal elmegyünk egy pszihiáterhez!

(Cinti mondja)
Ez a téma nagyon izgatott... Mi lehet a csajokkal? Na nem bírtam tovább, bár soha nem bírok semmit se magamba tartani, de kimondani.
Felkaptam a telefonom. És Dalmát tárcsáztam. Rögtön felvette.
- Na dejó! Azt hittem elfelejtettél! - mondta Dalma. Nem volt mérges.
- Elfelejtettelek. Most jutottál eszembe. - viccelődtem.
- Ó! És miről? A WC-ről ahol Szandyval pózolgattunk? - ő is marháskodott...
- Honnan tudtad? - már majd meg szakadtam. Pedig ez egy kis semmi volt amit beszélgettünk.
Régen nagyokat mondtunk.
- Hát nekem is arról jutottál eszembe. Ja hírem van... De majd máskor elmondom... - mondta.
- Na menny te a francba! Mindig ezt csinálod! Híred van, de soha nem mondod el, hogy mi is az! - keltem ki magamból.
Ez mindig idegesített!
- Jajj de sietek! Később hívlak! Örökbe fogadtam egy kislány és egy kisfiút szia! - elhadarta majd letette.
Most kiakadtam.
Férjhez megy, és egy hét múlva két gyereket örökbe fogad... Na ez se normális...
Eszembe jutott, hogy szólni kéne Nicknek.
- Nick! Nick! Nicccckkkk!!!! - kiabáltam, mert sehol nem találtam.
Hírtelen megállt mögöttem.
- Te beszéltél tegnap Dalmával ugye? - kérdeztem.
- Igen! - felelte. Nem értette, hogy mi a bajom. - Mert?
- Nick! Őszintén! Tudtad, hogy örökbefogadott két gyereket?