Összes oldalmegjelenítés
2010. szeptember 23., csütörtök
31. rész
(Demi mondja)
El sem hiszem! Ez egy helikopter. És ha megtalálnak? Az csodálatos lenne. De ha nem... Akkor sincs baj. Eddig is megvoltunk. Legalábbis én és Cynthi.
Joenak hiányoznak a testvérei, a szülei, a tükör, és a fésűje.
Nekem is hiányoztak a szüleim. De testvérem nem volt.
Elkeztünk integetni hátha meglátnak. És így is lett...
Leszálltak. És rögtön látták hogy kik is vagyunk. Joe sokat változott. Volt szakálla pl. és a haja... Arról jobb nem beszélni. Jó hosszú lett 5 év alatt.
Én viszont nem változtam. Talán hosszabb lett a hajam, és egy kicsikét sötétebb.
- Ti nem Demi Lovato és Joe Jonas vagytok? - kérdezte az eggyik pilóta.
Ketten voltak.
- De! De! De mi vagyunk! - Joe boldogan válaszolta.
- És ki az a kislány? - kérdezte a másik.
- A lányunk. - válaszoltam büszkén.
Cinti megfogta a kezem, a másik kezével pedig befogta a száját és kuncogott.
Nem tudom min nevetett.
- Hazavigyünk titeket? - kérdezték.
- Nem, majd itt maradunk! - diliskedett Joe.
- Akkor gyertek! - mondták.
- Egy pillanat! Van még itt két ember és két gyermekük! Szólunk nekik is!
Elindultunk megkeresni őket. Ők is ujjongtak.
Mindenki felhőtlenül boldog volt. Már a helikopterben voltunk. De engem egy dolog érdekelt igazán.
Mit fog mondani Cynthi az ottani életre? Tetszeni fog neki? Hoyg viseli majd? Hogy szokja meg?
Nekem se volt túl jó életem gyerekkoromban a nagyvárosban.
Pedig én ott nevelkedtem. Ahhoz szoktam. De ő! Még csak egyszer sem volt ott.
Mi lesz? És mit szolnak majd a Jonas család tagjai? Végülis... Még egy plusz unoka.
Erről más jut eszembe.
Nickéknek lett 4 gyerekük. Vajon lett még?
Denielle terhes volt. Kislány lett vagy kisfiú? És született még?
Annyi mindenről lemaradtahhunk 5 év alatt. Mi történhetett?
Mit érezhettek amikor megtudták, hogy "meghaltunk"?
Nekem nem volt túl kellemes. De hozzászoktam. Tovább éltem.
Nekik is ezt kellett tenniük.
És Frankie? Ő már 22 éves. Jézusom! Ez szörnyű! Joe erről is lemaradt. Értem már hogy min rágódott végig.
Lemaradt mindenről.
Náluk a Karácsony a legfontosabb.
És 5-ről lemaradt.
Ez hihetetlen! Csak most gondoltam bele. Míg én boldog voltam a szigeten, Joe mennyit gondolhatot erre. És így mennyi szomorúság történhetett.
Még bele gondolni se kellemes...
Ekkor egyszer csak leszállt a helikopter...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése