33. rész

33. rész
(Demi mondja)
Akkor kinyílt az ajtó. Mindannyian oda néztünk. És ki lépett be? Ez Nick. Rég látott ember. Már nagyon hiányzott nekünk. Főlleg Joenak. Nick ahogy meglátott minket, eldobta a szövegeit. Mivel épp egy filmet forgatnak.
- Ezt nem hiszem el! - mondta és megölelt minket.
Nagyon boldog volt, ő és Joe is. Mosolyogtak. Ez Nicknél megszokott.
Beszélgettünk. Cynthi megszerette Nickket és id. Cynthit is.
Rendbeszedtük magunkat. Megígértem Cintikének, hogy elmegyünk sétálni.
- Joe! Jössz már? - kiabáltam fel, mert csak rá vártunk.
- Mindjárt! 5 évig tükör és fésű nélkül nem éppen boldogság. - mondta.
- Igen! Tudom! De 45 perce ott álsz! Joe gyere már! - mondtam.
Elindultunk sétálni. Csakhogy hirtelen mindenki körénk gyűlt.
Megismertek minket. Össze vissza kérdezősködtek. Ez eléggé idegesített.
Cintike meg is ijedt egy kicsit. De Joe... Ő boldog volt.
Úgy tűnik neki minden hiányzott. És csak dagadta, hogy nem igaz.
De nem tud engem becsapni. A szigeten se tudott. Soha... Érthető.
Eddig ez volt az élete. Én csak néztem.
Ő mindenre válaszolt.
Nekem furcsa volt.
Cintikéről nem is beszélve.
Hazaértünk. Másnap amikor felkeltünk a címlapon mi virítottunk.
És nem annak örültek, hogy túléltük a balesetet. Másról írtak...
Arról, hogy joe nem tartotta be az ígéretét... És megszületett Cynthi...