(Cinti mondja)
- Tessék? - és felálltam. - Ezt nem mondtad komolyan ugye?!?!
- De! Sajnos igen. Sajnálom én... - felállt. Meg akarta fogni a kezemet, de elhúztam.
- Te? Te mi! Tudtam... De... - nem fejeztem be. Elmentem az ajtó fele.
Nick elindult utána. Az ajtó előtt három lépéssel megfogott és maga felé fordított.
- Azt mondtad meghallgatsz! - mondta.
- Igen! Te meg azt, hogy szeretsz! - mondtam.
Kimentem az ajtón. Nem tudtam hova mennyek. Így elmentem az itteni legjobb barátnőmhöz Selena Gomezhez.
Becsöngettem. Selena egyedül lakott. Ő nyitott ajtót.
- Cynthi! Mi a baj? Miért sírsz? - Behívott és mindent elmondtam neki.
- Nem akarom Nicket látni. - mondtam. - Itt maradhatok?
- Persze! Áthozzak tőle valamit? - kérdezte.
- Igen! A gyerekeket! Úgy hogy csak Denise lássa. Más nem kell!
- És a gyerekek ruhái? - Selena.
- Az se! Semmi! - mondtam
Selena elment. Fél óra múlva meghozta a gyerekeket.
- Na, ki látott? - kérdeztem és átvettem a gyerekeket.
- Csak Denise.
- És mit mondott? - kérdeztem.
- Semmit. Sírt! Azaz azt üzeni, hogy teljesen megért téged és hogy ő szeretné látni a gyerekeket. Ha ma este leviszed 6-kor a gyerekeket a parkba, akkor csak ő lesz ott. Szeretné látni a gyerekeket.
- Értem. - feleltem.
- Ott leszel?
- Ott!
- És ha Nick is ott lesz? - kérdezte Selena.
- Bízok Deniseben. Ő az egyetlen a Jonasok közül.
- Ó! Oké!
Eljött az este hat. Elindultam a gyerekekkel.
8 hónap múlva...
Eljött a szokásos este hat. Elindultam a gyerekekkel. És nagy pocakkal. Elértem a kilencedik hónapot. Október lett. Én 20 éves voltam.
- Hogy vagy kicsim? - kérdezte Denise.
- Jól, köszi! Ugye Nick még nem tudja, hogy mi a helyzet? - kérdeztem.
- Nem tudja, hogy terhes vagy! Nyugodj meg! - Denise.
Hirtelen megjelent mögöttem Nick.
- Nem én mondtam neki. - mentegetőzött Denise.
- Rendben. - mondtam.
- Anya hagyj magunkra! - Nick.
Beszélgettünk. Azaz inkább veszekedtünk. Amikor hirtelen megindult a szülés...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése